"A vakság igazi problémája nem a látás hiánya,

            az igazi probléma a meg-nem-értés, és a létező

            információk elérésének hiánya"

                                                                                      (Li.)

Nagyon sok segédeszközt gyártanak ma már a látássérültek számára világszerte. Most csak a tanulás, művelődés szempontjából lényeges eszközökről szólunk, melyek három csoportba oszthatók:

Optikai segédeszközök

Szemüveg: A különleges fénytörési hibák korrekciójának leggyakoribb módja a szemüveg.

Távcsőszemüveg:

Alig látók számára egy olyan különleges optikai eszköz, ami nagy fényerejű, torzításmentes, különleges lencserendszer. Valójában egy változtatható gyújtótávolságú teleobjektív, ami közel hozza a képet. Távcsőszemüveggel inkább egyhelyben ülve célszerű dolgozni. Közlekedni nem tanácsos vele, olyan szűk a látótere.

Nagyító:

A jó minőségű nagyító fényereje nagy és nem torzít. A nagyítóerő növekedésével arányban csökken az átmérő és a mélységi élesség (kisebb területet fog be, és csak bizonyos távolságból ad éles képet), tehát nehezebb használni.

Mechanikus segédeszközök

Pontírógép:

A gép hét billenytűje közül hat a Braille-írás egy-egy pontjának kialakítására, egy pedig a szóköz előállítására szolgál. A vak egyszerre nyomja le (a két kéz mutató-, középső- és gyűrűsujja segítségével) az írni kívánt betű pontösszetételének megfelelő billentyűket.

Braille-tábla:

A táblák mellett elterjedtek a kisebb 4-6 soros táblák is. A táblán való írás lassú (un. pontozóval történik), az íráshibák nehezen javíthatók, de aki ismeri a rövidírást, viszonylag gyorsan ír vele, súlya nem jelentős, használata hangtalan.

Elektronikus segédeszközök

Optacon:

Az optacon név a hordozható olvasórendszert jelenti. Egy kis kézikamera segítségével az egyes sorokat lehet megragadni és vibráló miniatűr tűcskékkel egy ún. tapintótérbe átvinni. A kamera által felvett kép a vibrációs térben tapintható.

Elektronikus olvasókészülék:

Egy képernyőből és egy hozzákapcsolt kamerából áll. A kamera alá helyezett tárgyat vagy képet a képernyőn kívánt nagyságúra nagyítva vetíti. Bizonyos olvasó tv-k összeköthetőek a számítógépekkel is.

Számítógép és speciális perifériák:

A számítástechnikai eszközök mind szélesebb körű elterjedése, olcsóbbá válása lehetővé tette, hogy elfoglalhassa mindennapi életünk során az őt megillető helyet, átvonuljon az információfeldolgozás főképp szakmai területeiről az információszerzés, a művelődés, a szórakoztatás és az emberi kapcsolatok ápolása területére.

Szinte soha nem jut eszébe az átlag számítógép felhasználónak, hogy vajon egy látássérült ember hogyan részesül, részesülhet-e egyáltalán a számítástechnika nyújtotta előnyökből. Szerencsére voltak, vannak és reméljük ezután is lesznek a hardver- és szoftverfejlesztők között olyan emberek, akiknek ez a kérdés eszébe jut.  A látássérültek számára számítógép önállóságot biztosít, csökkenti a ráutaltságot a látó embertársakra.

Ahhoz, hogy a számítógépet megfelelően használni tudja egy látássérült, mindenekelőtt a tíz ujjas gépelés elsajátítására, ezenkívül speciális programokra, perifériákra van szükségük. Néhány példa ezekre a speciális kisegítő lehetőségekre:

Speciális beszélőegység:

Magyarországon a vakok körében dr. Arató András és Vaspöri Teréz BraiLab-PC-je terjedt el leginkább. Ez egy több szoftverből álló programcsomagot, és egy a nyomtatóportra köthető hardver elemet tartalmaz. A billentyű echo mellett a BIOS-on keresztül átment szövegeket olvassa, hangsúlyozza a pontot, a vesszőt, kettőspontot, pontosvesszőt, felkiáltójelet, kérdőjelet is. A beszéd paraméterei is változtathatóak bizonyos mértékig: hangmagasság, sebesség, tagoltság, stb.  A Brailab PC és a Brailab CD adapter kiváló berendezés. A CD azért van a nevében, mert ezzel az eszközzel nemcsak a magyar beszédszintézis generálódik, hanem az új típusú digitális hibrid hangoskönyvek is elolvashatók. A számítógépek mai fejlettsége már lehetővé teszi, hogy a hangrögzítés ne analóg módon egy magnóval, hanem egy hangkártyával digitálisan történjék, ezért születhetett meg a digitális hangoskönyv ötlete. A felvett anyag a könyv írott (html-szerű) változatával együtt egy CD-re kerül, s a kimondottan erre a célra kifejlesztett olvasóprogram segítségével meghallgatható, illetve a képernyőn el is olvasható.

Sok előnye mellett a Brailabok hátránya, hogy DOS alatt működnek, és Windows operációs rendszer alatt csak képernyőolvasó programokkal együtt.

Braille- kijelző:

A képernyőn megjelenő szöveges információt alakítja át Braille-be. A felhasználó egy kijelzőn olvashatja el a képernyő üzeneteit. Piezoelektromos elven működik, feszültség hatására a kijelzőn a pontok helyét a Braille pontrendszernek megfelelően kiemelkedő tüskék jelzik. Magyarországon alig található belőle, méregdrága eszköz. 20, 40 és 80 karakteres változatban gyártják.

Braille nyomtató:

Hat vagy nyolc pontos Braille funkcióval rendelkezik. A számítógépen begépelt szöveget alakítja át Braille-be. Olyan nyomtató is létezik, amivel kétdimenziós ún. kontúrgrafika nyomtatható. Ezzel az eljárással geometriai ábrákat, képeket ismerhetnek meg a vak felhasználók.

Képernyőnagyító programok:

Olyan szoftverek, amelyek segítségével a képernyőn található képeket, szövegeket fel lehet nagyítani, lehetőség van a kontraszt beállítására, egérmutató méretének megváltoztatására stb., támogatják a Windows alatti beszélőrendszereket és/vagy saját, hangkártyán keresztüli felolvasó funkcióval is rendelkezhetnek.

Windows alatti képernyőolvasó programok:

A képernyőolvasó programok olyan szoftverek, amelyek vak emberek számára hozzáférhetővé teszik a képernyő üzeneteit. Ez történhet hangkártyán, beszélőegységen, avagy Braille-kijelzőn keresztül, attól függően milyen eszközt részesíti előnyben a felhasználó, illetve a képernyőolvasó programok milyen eszközöket támogatnak. A legismertebb programok Magyarországon: a Window-Eyes, Jaws for Windows, Wintalker szoftverek.

Magyarországon is óriási erőfeszítéseket tettek tudósok, elszánt emberek annak érdekében, hogy a számítástechnika eszközeivel folyamatosan bővítsék a vakok lehetőségeit. A számítástechnika alkalmazása vakok életminőségének javulása érdekében gyakorlatilag az első személyi számítógép megjelenése óta folyik. Ennek az ügynek kimagasló alakjai vannak. Ők tudják a legtöbbet a felhasználók igényeiről is.